Franciaország: forráshiányra figyelmeztet a Határrendészet korábbi igazgatója
- 2024. augusztus 19.
Blog
„A tartós és tömeges illegális bevándorlás kezelhetetlenné, veszélyessé és destabilizálóvá válik a demokráciákra és életvitelünkre nézve”Fernand Gontier, a francia határrendészet korábbi igazgatója egy feljegyzésben kiemeli, hogy a források hiánya miat...
„A tartós és tömeges illegális bevándorlás kezelhetetlenné, veszélyessé és destabilizálóvá válik a demokráciákra és életvitelünkre nézve”
Fernand Gontier, a francia határrendészet korábbi igazgatója egy feljegyzésben kiemeli, hogy a források hiánya miatt nehézkes a hatékony ellenőrzés a francia és az európai határokon.
Erről ír a Le Figaro.
Franciaországban a határellenőrzést a határrendészet (PAF - Direction nationale de la police aux frontières) és a vámhatóság végzi. A határőrök azonban nem mindig rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal. A munkaerő és a technológiai felszerelés hiánya, a különböző szolgálatok közötti együttműködés hiánya... Nem is beszélve az egyre korlátozóbb jogi keretről. Ennek legújabb példája a Conseil d'Etat 2024. február 2-i határozata, amely megtiltja az illegális bevándorlók erőszakos kiutasítását a belső határokon.
A diagnózis egyértelmű. A PAF-nak számos feladatot kell ellátnia - határellenőrzés, az illegális bevándorlás és a migránscsempészet elleni küzdelem, a külföldi állampolgárok eltávolítása -, és egyre nehezebben tud toborozni. Ennek fő oka az eljárás bonyolultsága, emellett a személyzet képzése is romlott.
A volt vezető köztisztviselő mindenekelőtt az osztályok közötti koordináció hiányát emeli ki. Az EU-n belül a belső határokon - az egyes tagállamok határain - túl mindenekelőtt a külső határok, a schengeni határok vannak. Itt is tapasztalható az együttműködés valódi hiánya.
A Frontex 2027-re 10 000 parti őrrel és határőrrel fog rendelkezni. Franciaország, amelynek egyes határai átfedik a schengeni határokat, kérheti ezeket az erőforrásokat. Fernand Gontier szerint azonban Párizs „vonakodik”, „kétségtelenül azért, hogy ne tűnjön hiányos országnak”, annak ellenére, hogy Franciaország „az egyik legnagyobb hozzájáruló, a munkaerő 11%-a francia”. „Az ügynökség technológiát vagy logisztikai erőforrásokat (repülőgépek, hajók, szárazföldi járművek stb.) is biztosíthat” - mutat rá a volt rendőrtiszt.
A határőröknek éppen ez a technológiai hozzáférés hiányzik. Számos eszköz áll rendelkezésre a határátkelőhelyeken a járművekben elrejtett személyek jelenlétének felderítésére: hőérzékelők, különféle szenzorok. Ezeket az eszközöket szinte kizárólag a határátkelőhelyeket alkotó mintegy 120 repülőtéren és kikötőben használják. A belső szárazföldi határokon azonban ritkán alkalmazzák őket, „annak ellenére, hogy ezeken a határokon történik a Franciaországba irányuló illegális bevándorlás 90%-a” - magyarázza Fernand Gontier.
Fernand Gontier megállapítja:
„A franciák biztonsága a határokon kezdődik, ahogy a mondás tartja, de hozzátehetnénk, hogy a bizonytalanság is a határokon kezdődik. (...) A tömeges illegális bevándorlás kezelhetetlenné, veszélyessé és destabilizálóvá válik a demokráciákra és az életmódunkra nézve. A határok tehát lehetővé teszik a közérdek védelmét az idegen egyéni érdekekkel szemben.
Fernand Gontier, a francia határrendészet korábbi igazgatója egy feljegyzésben kiemeli, hogy a források hiánya miatt nehézkes a hatékony ellenőrzés a francia és az európai határokon.
Erről ír a Le Figaro.
Franciaországban a határellenőrzést a határrendészet (PAF - Direction nationale de la police aux frontières) és a vámhatóság végzi. A határőrök azonban nem mindig rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal. A munkaerő és a technológiai felszerelés hiánya, a különböző szolgálatok közötti együttműködés hiánya... Nem is beszélve az egyre korlátozóbb jogi keretről. Ennek legújabb példája a Conseil d'Etat 2024. február 2-i határozata, amely megtiltja az illegális bevándorlók erőszakos kiutasítását a belső határokon.
A diagnózis egyértelmű. A PAF-nak számos feladatot kell ellátnia - határellenőrzés, az illegális bevándorlás és a migránscsempészet elleni küzdelem, a külföldi állampolgárok eltávolítása -, és egyre nehezebben tud toborozni. Ennek fő oka az eljárás bonyolultsága, emellett a személyzet képzése is romlott.
A volt vezető köztisztviselő mindenekelőtt az osztályok közötti koordináció hiányát emeli ki. Az EU-n belül a belső határokon - az egyes tagállamok határain - túl mindenekelőtt a külső határok, a schengeni határok vannak. Itt is tapasztalható az együttműködés valódi hiánya.
A Frontex 2027-re 10 000 parti őrrel és határőrrel fog rendelkezni. Franciaország, amelynek egyes határai átfedik a schengeni határokat, kérheti ezeket az erőforrásokat. Fernand Gontier szerint azonban Párizs „vonakodik”, „kétségtelenül azért, hogy ne tűnjön hiányos országnak”, annak ellenére, hogy Franciaország „az egyik legnagyobb hozzájáruló, a munkaerő 11%-a francia”. „Az ügynökség technológiát vagy logisztikai erőforrásokat (repülőgépek, hajók, szárazföldi járművek stb.) is biztosíthat” - mutat rá a volt rendőrtiszt.
A határőröknek éppen ez a technológiai hozzáférés hiányzik. Számos eszköz áll rendelkezésre a határátkelőhelyeken a járművekben elrejtett személyek jelenlétének felderítésére: hőérzékelők, különféle szenzorok. Ezeket az eszközöket szinte kizárólag a határátkelőhelyeket alkotó mintegy 120 repülőtéren és kikötőben használják. A belső szárazföldi határokon azonban ritkán alkalmazzák őket, „annak ellenére, hogy ezeken a határokon történik a Franciaországba irányuló illegális bevándorlás 90%-a” - magyarázza Fernand Gontier.
Fernand Gontier megállapítja:
„A franciák biztonsága a határokon kezdődik, ahogy a mondás tartja, de hozzátehetnénk, hogy a bizonytalanság is a határokon kezdődik. (...) A tömeges illegális bevándorlás kezelhetetlenné, veszélyessé és destabilizálóvá válik a demokráciákra és az életmódunkra nézve. A határok tehát lehetővé teszik a közérdek védelmét az idegen egyéni érdekekkel szemben.