Kitiltottak Facebookról - Kövess X-en, YouTube-on és Telegramon!
Tucker Carlson: Durov párizsi letartóztatását a Biden-kormányzat koordinálta
Blog

Tucker Carlson: Durov párizsi letartóztatását a Biden-kormányzat koordinálta

  • 2024. augusztus 29.
A francia hatóságok nem vehették volna őrizetbe a Telegram üzenetküldő alapítóját, Pavel Durovot Joe Biden amerikai elnök kormányának jóváhagyása nélkül - mondta Tucker Carlson amerikai újságíró. „Ez egy jelentős lépés. Egy kívülállónak, aki nem rendel...

 A francia hatóságok nem vehették volna őrizetbe a Telegram üzenetküldő alapítóját, Pavel Durovot Joe Biden amerikai elnök kormányának jóváhagyása nélkül - mondta Tucker Carlson amerikai újságíró.

 

„Ez egy jelentős lépés. Egy kívülállónak, aki nem rendelkezik némi tudással, ami én vagyok, nagyon nehéz elhinni, hogy Macron megtehette vagy megtenné ezt a Biden-kormányzat támogatása vagy legalábbis beleegyezése nélkül”

- mondta.

„Látja, hogy a Biden-kormányzat arra ösztönzi Franciaországot, Macront, hogy tartóztassa le a Telegram tulajdonosát és alapítóját, Pavel Durovot, aki jelenleg egy francia börtönben van. Ez a diktatúra jellemzője.”

- tette hozzá Tucker Carlson.

Pavel Durovot, a Telegram üzenetküldő alapítóját augusztus 24-én vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A francia ügyészség augusztus 28-án közölte, hogy az üzletembert nem helyezték előzetes letartóztatási központba, de megtiltották neki, hogy elhagyja a köztársaság területét, és ötmillió eurós óvadékot is le kell tennie.

Durovot tíz vétséggel és bűncselekménnyel vádolják, többek között bűnrészességgel egy szervezett csoport által végzett illegális ügyletek lebonyolítására szolgáló online platform kezelésében - akár tíz év börtönbüntetésre is számíthat.

A Telegram szerepe a globális geopolitikában

A Telegram Durov vezetésével kulcsfontosságú eszközzé vált az aktivisták, másként gondolkodók és ellenzéki csoportok számára az autoriter rezsimekkel rendelkező országokban. Titkosított üzenetküldő szolgáltatása fontos szerepet játszott a tüntetések szervezésében és az állami ellenőrzéssel szembeni ellenállásban olyan helyeken, mint Fehéroroszország, Irán és Hongkong. Ezáltal a Telegram egyszerre vált értékes eszközzé a szabadságért küzdők számára, és jelentős fenyegetéssé a lakosság feletti ellenőrzés fenntartására törekvő kormányok számára.

Mike Benz, Tucker Carlson beszélgetőpartnere elmondta, hogy 2014 és 2020 között az amerikai külügyminisztérium és különböző nem kormányzati szervezetek hogyan karolták fel a Telegramot, mint a szólásszabadság előmozdításának és az ellenzék mozgósításának eszközét olyan országokban, mint Oroszország és Fehéroroszország.

Ahogy azonban a platform használata kibővült az amerikai politikát és intézkedéseket kritizáló hangokkal, az amerikai kormányzat Telegrammal kapcsolatos álláspontja megváltozott.

Benz szerint Durov letartóztatása egy szélesebb körű stratégia részének tekinthető, amelynek célja, hogy ellenőrzés alá vonja az amerikai befolyáson kívül működő digitális platformokat, különösen azokat, amelyek túl erősek vagy túl függetlenek lettek.

A cenzúra mint az amerikai diplomácia hivatalos eszköze

Beszélgetésük egyik legmeglepőbb témája az a gondolat, hogy a cenzúra az amerikai diplomácia hivatalos eszközévé vált. Benz részletezi, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztást és a Brexit-szavazást követően az amerikai külpolitika hogyan kezdte előtérbe helyezni az internetes szólásszabadság elnyomását, mint a külföldi országok politikai eredményeinek ellenőrzésére szolgáló eszközt. Ez az elmozdulás drámai eltérést jelent a szólásszabadság mint alapvető jog régóta vallott amerikai elvétől.

Benz felvázolja ennek a stratégiának a fejlődését, és elmagyarázza, hogy az amerikai ügynökségek, mint például a Külügyminisztérium, a Pentagon és a CIA több mint 140 országban finanszírozták és támogatták a cenzúra kezdeményezéseit. Ezeket az erőfeszítéseket gyakran olyan kifejezésekkel jelölik, mint „dezinformáció elleni küzdelem”, „médiaműveltség” és „digitális ellenálló képesség”, de valódi céljuk a populista mozgalmak elnyomása és annak biztosítása, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges politikai pártok és politikák érvényesüljenek, akár a demokratikus intézmények aláásása árán is.

Speciális amerikai kormányzati programok: Nemzeti Tudományos Alapítvány és a DARPA 

Hogy megértsük, milyen mélyen beágyazódott ez a stratégia, Benz rámutat azokra a konkrét amerikai kormányzati programokra, amelyek fontos szerepet játszottak a globális cenzúra infrastruktúrájának kiépítésében. Az egyik ilyen program a Nemzeti Tudományos Alapítvány, amely civil jellege ellenére jelentős szerepet játszik a cenzúra-kezdeményezések finanszírozásában. Benz feltárja, hogy az NSF, amelyet gyakran a tudományos kutatás jóindulatú támogatójának tekintenek, valójában a DARPA - a Pentagon kutatási és fejlesztési ügynöksége, amely eredetileg katonai célokra hozta létre az internetet - civil ága.

Az NSF részt vett olyan programok finanszírozásában, amelyek kifejezetten a demokratikus intézményekkel, köztük a médiával kapcsolatos „félretájékoztatás” elleni küzdelemre irányultak. Benz megjegyzi, hogy 2021-ben az NSF 40 millió dolláros programot indított, amelynek célja az olyan információk terjedésének megállítása volt, amelyek alááshatják a média iránti közbizalmat. Szerinte ez az erőfeszítés egy szélesebb körű stratégia része, amely azt hivatott biztosítani, hogy az amerikai kormányzati érdekekhez igazodó média maradjon a domináns narratíva, elnyomva az alternatív hangokat és nézőpontokat.

Az erkölcsi és etikai következmények

A cenzúra mint állami eszköz alkalmazása jelentős erkölcsi és etikai kérdéseket vet fel. Carlson és Benz megvitatja a demokratikus kormányzatban rejlő ellentmondást, amely a szólásszabadság mellett száll síkra, ugyanakkor finanszírozza és támogatja a szólásszabadság elnyomására irányuló erőfeszítéseket mind belföldön, mind külföldön. Ez a képmutatás - érvelnek - nemcsak az USA hitelességét ássa alá, hanem a demokrácia alapelveit is aláássa.

Benz rámutat arra, hogy ezeknek az intézkedéseknek az etikai következményei különösen aggasztóak, ha az amerikai külpolitikával összefüggésben vizsgáljuk őket. A cenzúra más országokba történő exportálásával az USA nemcsak saját értékeit árulja el, hanem világszerte hozzájárul a demokratikus mozgalmak elfojtásához is. Szerinte ez a neoimperializmus egy formája, ahol az USA a demokratikus eszmék előmozdítása helyett inkább kényszerítéssel és manipulációval igyekszik irányítani más országok politikai és társadalmi narratíváit.

Lehetséges eredmények és jövőbeli következmények

E stratégia lehetséges hosszú távú eredményei mélyen aggasztóak. Azzal, hogy az USA a cenzúrát az államvezetés eszközeként alkalmazza, nemcsak saját demokratikus eszméinek aláásását kockáztatja, hanem a globális instabilitás elősegítését is. Benz arra figyelmeztet, hogy a szólásszabadság elnyomása és az információ manipulálása geopolitikai célok érdekében csak még több ellenérzést és ellenállást szül, mind otthon, mind külföldön.

Emellett Durov letartóztatása és a digitális platformok elleni szélesebb körű fellépés visszavetheti az innovációt és a szabad véleménynyilvánítást a technológiai iparban. Ha a technológiai vezetőket büntetőjogi felelősségre vonják a platformjukon lévő felhasználók tetteiért, az elfojthatja a magánéletet és a szólásszabadságot előtérbe helyező új technológiák és platformok fejlesztését. Ez viszont egy homogenizáltabb és ellenőrzöttebb internethez vezethet, ahol az eltérő hangok egyre inkább háttérbe szorulnak vagy teljesen elhallgattatnak.

Felhívás az átláthatóságra és elszámoltathatóságra

A közleményt egy felhívással zárják, amelyben arra kérik az amerikai kongresszust, különösen a képviselőház külügyi bizottságát, hogy vizsgálja ki a Biden-kormányzat esetleges érintettségét Durov letartóztatásában. Carlson és Benz amellett érvel, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság elengedhetetlen az amerikai demokrácia integritásának és a világban betöltött szerepének megőrzéséhez. Hangsúlyozzák, hogy szélesebb körű nyilvános vitára van szükség a cenzúra szerepéről az amerikai külpolitikában, valamint e politikáknak a szólásszabadságra és a demokráciára gyakorolt hatásáról világszerte.

Mivel a világ egyre inkább összekapcsolódik, az egyik ország kormányainak és vállalatainak intézkedései mélyreható hatással lehetnek a világ többi részére. Pavel Durov letartóztatása nem csupán jogi kérdés, hanem a globális rendet megalapozó elvek kritikus tesztje. Az erre az eseményre válaszul hozott döntések valószínűleg évekre meghatározzák a digitális szabadság és a globális erőegyensúly jövőjét.

Ha tetszik a munkásságom, kövess a social médián is!
Kategóriák
Címkék
window.onload = function(){ };