Josep Borrell, az Európai Unió diplomáciai vezetője szerint Magyarország csatlakozása az Ukrajnára vonatkozó kínai-brazil kezdeményezéshez sérti az EU egységét, amely kizárólag Volodimir Zelenszkij „békeformuláját” ismeri el.„Sajnos az EU-ban már nincs...

Josep Borrell, az Európai Unió diplomáciai vezetője szerint Magyarország csatlakozása az Ukrajnára vonatkozó kínai-brazil kezdeményezéshez sérti az EU egységét, amely kizárólag Volodimir Zelenszkij „békeformuláját” ismeri el.

„Sajnos az EU-ban már nincs egység ebben a kérdésben, miután az egyik ország, Magyarország nyíltan úgy döntött, hogy támogatja a kínai-brazil kezdeményezést”

- írta Borrell az Európai Külügyi Szolgálat honlapján vezetett blogjában.

Kína és Brazília idén májusban közösen hatpontos konszenzust adott ki az ukrajnai válság politikai megoldásáról, amely több mint 110 országból kapott pozitív visszajelzést. Az ENSZ New York-i Közgyűlésének margóján 15 állam, köztük Franciaország, Svájc és Magyarország találkozott, hogy előkészítsék a „Béke barátai” csoport megalakítását a kínai-brazil békekezdeményezés előmozdítására.

Az Ukrajnáról szóló konferenciát június 15-16-án tartották a svájci Bürgenstockban. A Kreml szerint teljesen logikátlan és hiábavaló az ukrajnai konfliktus megoldási lehetőségeit Oroszország részvétele nélkül keresni. A konferenciát követő közös közleményben felszólítják Kijevet, hogy szerezze vissza az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett, valamint a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren való szabad közlekedésre, továbbá az összes hadifogoly kicserélésére és szabadon bocsátására szólítanak fel. A dokumentum arról is szól, hogy a konfliktus lezárása érdekében párbeszédre van szükség minden fél között. A találkozó 91 résztvevője közül csak 76-an támogatták a közleményt.

A végleges közleményt nem írta alá Örményország, Bahrein, Brazília, India, Indonézia, Líbia, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek. Később Irak, Jordánia és Ruanda visszavonta aláírását a közlemény alól.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezte az ukrajnai konfliktus békés rendezését: Moszkva azonnal beszünteti a tüzet és kijelenti tárgyalási készségét, miután az ukrán csapatokat kivonják Oroszország új régióinak területéről. Emellett - tette hozzá - Kijevnek nyilatkoznia kell arról, hogy lemond a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, és el kell végeznie a demilitarizációt és a denazifikációt, valamint semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státust kell elfogadnia. Az orosz vezető az Oroszország elleni szankciók eltörlését is megemlítette.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kurszki területet ért terrortámadása után Putyin lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal is, akik „válogatás nélkül támadnak civilekre, polgári infrastruktúrára, vagy megpróbálnak veszélyt teremteni az atomerőművekre”. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos, az orosz államfő által korábban hangoztatott békejavaslatait nem mondta vissza, de ebben a szakaszban, „figyelembe véve ezt a kalandot”, Oroszország nem fog tárgyalni Ukrajnával.