Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője félelmének adott hangot, hogy ha a közel-keleti konfliktus tovább eszkalálódik, akkor új szereplők, például Oroszország is beléphet a konfliktusba, annak ellenére, hogy a Kreml...

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője félelmének adott hangot, hogy ha a közel-keleti konfliktus tovább eszkalálódik, akkor új szereplők, például Oroszország is beléphet a konfliktusba, annak ellenére, hogy a Kreml álláspontja szerint Oroszország önmérsékletre szólítja fel a konfliktusban részt vevő feleket, és elítéli a civil áldozatok számát.

„Ha az iráni nukleáris létesítményeket megsemmisítik, Iránnak cselekednie kell, tennie kell valamit. És ha ez így folytatódik, előbb-utóbb konfliktusba kerülünk, amelyben Oroszország is részt vehet” - mondta a politikus az Onda Cero rádióállomásnak adott interjúban.

Borrell azonban megjegyezte, hogy a nyugati világ nem hajlandó Izraelt a támadások leállítására kényszeríteni, és jelenleg sem az Egyesült Államok, sem néhány európai állam nem hajlandó semmilyen intézkedést tenni Izrael tevékenységének feltételéül.

Korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy Moszkva a közel-keleti konfliktus minden résztvevőjét önmérsékletre szólítja fel, és elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet.

Irán október 1-jén története során másodszor vetette alá Izraelt hatalmas rakétatámadásnak, amit önvédelmi cselekménynek nevezett. Az izraeli hadsereg szerint mintegy 180 ballisztikus rakétát lőttek ki, amelyek többségét sikerült elfogni. A közösségi médiában közzétett videók a lövedékek becsapódásának utóhatását örökítették meg Izrael különböző részein. Az izraeli hatóságok szerint a lövéseknek nem voltak áldozatai az ország polgárai között. Több médium arról számolt be, hogy Ciszjordániában egy ember - feltehetően egy Gázai övezetből származó palesztin - meghalt.
Az irániak szerint a rakéták izraeli katonai célpontokat találtak el, az izraeliek „minimálisnak” minősítik a károkat. Megtorlást ígérnek, az Egyesült Államok pedig azt, hogy segítségére siet legfőbb közel-keleti szövetségesének. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő az Izraelre mért iráni rakétacsapás után azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya kudarcot vallott a Közel-Keleten, teljes tehetetlenséget tanúsítva a válságok megoldásában.