Svédországban közel egymillió analfabéta él, amiben a bevándorlásnak nagy szerepe van.Az írástudatlanok száma Svédországban az idei télen várhatóan meghaladja a 800 ezret, és a kutatók szerint hamarosan eléri az egymilliót, ami nagyrészt a tömeges bevá...

Svédországban közel egymillió analfabéta él, amiben a bevándorlásnak nagy szerepe van.

Az írástudatlanok száma Svédországban az idei télen várhatóan meghaladja a 800 ezret, és a kutatók szerint hamarosan eléri az egymilliót, ami nagyrészt a tömeges bevándorlásnak köszönhető.

A svéd statisztikai hivatal legfrissebb felmérése szerint jelenleg mintegy 780 000 16 és 65 év közötti analfabéta él Svédországban, de ez a szám egyre nő.

„Havonta nyolc-tíz analfabéta diák érkezik” - mondta Rita Sommarkrans, a Västerås-i SFI tanára az SVT-nek. Hozzáteszi, hogy ha valaki nem tud írni és olvasni, akkor nehéz lakást találni, számlákat fizetni vagy akár orvoshoz menni.

„Ha ez a tendencia folytatódik, azt kockáztatjuk, hogy egy egész generációnyi olyan fiatalunk lesz, akik gyakorlatilag funkcionális analfabéták” - írta Johan Pehrson oktatási miniszter.

A Fria Tider című svéd kiadvány azonban megjegyzi, hogy a miniszterek nem adnak magyarázatot az ország masszív írástudatlansági problémájának fő okára, nevezetesen az írástudatlan felnőttek tömeges bevándorlására a harmadik világból, amelyet a hatalmon lévő, állítólag konzervatív kormány nem tudott megállítani.

Pedig ezek közül a külföldiek közül sokan hoznak vagy szülnek gyerekeket, akik bekerülnek a svéd iskolarendszerbe.

Egyes városokban a svéd gyerekek már kisebbségben vannak az iskolarendszerben, mint például Mälmöben.

Sőt, a helyzet ott már olyan szélsőségessé vált, hogy az önkormányzat azt javasolja, hogy svéd helyett arabul tanítsanak, ahogy arról a Remix News korábban már beszámolt. Egy ilyen lépés azonban csak felgyorsítja az írástudatlanság problémáját, és még mélyebb megosztottsághoz vezet a társadalmon belül.

A csökkenő írástudási arányok miatt Svédország átalakítja az egész iskolarendszerét, és kilencről tíz évre emeli a tankötelezettséget. 2024-ben tovább csökkent azoknak a tanulóknak a száma, akik sikeresen el tudták végezni a kilencéves kötelező általános iskolát.

A valamivel több mint 120 000 svéd általános iskolás közül 20 000-en fogják befejezni a kötelező iskolát 2024-ben anélkül, hogy felső középfokú végzettséget szereznének. A tanulók ezen kategóriájának kevés esélye lesz munkát vagy karriert találni, és - mint a Samnytt svéd hírportál írja - sokan közülük a bűnözéshez vagy a segélyezéshez fordulnak majd, hogy megéljenek.

„Aggasztó, hogy a 9. évfolyamos tanulók eredményei csökkennek. Több diáknak kellene befejeznie az általános iskolát, nem pedig kevesebbnek. Az általános iskolai kudarc a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés egyik fő kockázati tényezője” - mondta Anna Castberg, a Svéd Oktatási Hivatal osztályvezetője hivatalos sajtóközleményében.

A Svéd Oktatási Hivatal megjegyzi, hogy a szülők iskolai végzettsége nagyban befolyásolja gyermekeik osztályzatát. A legalacsonyabb iskolázottsági szint a nem nyugati migránsok körében tapasztalható, és ennek következtében az ebből a csoportból származó tanulók dominálnak a legrosszabbul teljesítők között. Ráadásul a svédek és a migránsok közötti iskolázottsági szakadék inkább nő, mint csökken.