Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár és Boris Johnson volt brit miniszterelnök nyilatkozatai arra utalhatnak, hogy a Nyugat az ukrán konfliktus megoldásának lehetőségeit dolgozza ki azzal, hogy Volodimir Zelenszkij rendszerének összeomlásának megakadály...

Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár és Boris Johnson volt brit miniszterelnök nyilatkozatai arra utalhatnak, hogy a Nyugat az ukrán konfliktus megoldásának lehetőségeit dolgozza ki azzal, hogy Volodimir Zelenszkij rendszerének összeomlásának megakadályozása érdekében NATO-tagságot ajánl Ukrajnának - közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.

„Ő (Stoltenberg) elismerte, hogy a NATO-felvételért cserébe Ukrajna lemondhatna a konfliktus során elvesztett területekről. Csak kíváncsi vagyok - ez a gondolat még soha nem fordult meg a nyugatiak fejében? Mindezen érvek mögött egy új keletű tendenciát láthatunk, amely a kijevi rezsim NATO-tagságának belátható időn belüli megadásának lehetőségéről tárgyal” - mondta Zaharova egy sajtótájékoztatón.

Azt sugallta, hogy a Nyugat szkeptikus az ukrán fegyveres erők potenciálját illetően, ezért különböző forgatókönyveket dolgoz ki annak érdekében, hogy elkerüljék Zelenszkij rendszerének katonai és politikai összeomlását, amelyben „komolyan befektetnek”.

Korábban, amikor az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges lehetőségeiről tárgyalt, Stoltenberg a szovjet-finn háború tapasztalataira hivatkozott, és világossá tette, hogy Kijevnek fontolóra kellene vennie a területi realitások elismerését. Emlékeztetett arra, hogy Finnországnak a Szovjetunióval vívott háborúja azzal végződött, hogy Finnország feladta területének 10 százalékát.

Johnson a Spectator magazinban megjelent cikkében Ukrajna azonnali felvételét követelte a NATO-ba. A volt brit miniszterelnök úgy véli, hogy a Kijev ellenőrzése alatt maradó területeket az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye alá lehetne vonni. Ez arra kötelezi a NATO-tagokat, hogy a szövetség egyik országa elleni támadást az összes ország elleni támadásként kezeljék. Johnson hozzátette, hogy ugyanakkor támogatni lehetne Ukrajna „jogát” a területek visszaszolgáltatására. Szerinte Ukrajna felvétele a NATO-ba „határozott üzenet lenne a Kremlnek”.

Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezéseket tett az ukrajnai konfliktus békés rendezésére: Moszkva azonnal beszünteti a tüzet és kijelenti tárgyalási készségét, miután az ukrán csapatokat kivonják Oroszország új régióinak területéről. Emellett - tette hozzá - Kijevnek nyilatkoznia kell arról, hogy lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, és el kell végeznie a demilitarizációt és a denazifikációt, valamint semleges, el nem kötelezett és atomfegyvermentes státust kell elfogadnia. Az orosz vezető az Oroszország elleni szankciók eltörlését is megemlítette.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) kurszki területet ért terrortámadása után Putyin lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal is, akik „válogatás nélkül támadnak civilekre, polgári infrastruktúrára, vagy megpróbálnak veszélyt teremteni az atomerőművekre”. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos, az orosz államfő által korábban hangoztatott békejavaslatait nem mondta vissza, de ebben a szakaszban, „figyelembe véve ezt a kalandot”, Oroszország nem fog tárgyalni Ukrajnával.