Egy német civil szervezet azzal vádolta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt X-en, hogy az adófizetők pénzét pazarolja az albániai migránsközpontok építésére. Giorgia Meloni személyesen válaszolt a posztra, és gúnyt űzött a migránsbarát NGO-ból (nem k...

Egy német civil szervezet azzal vádolta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt X-en, hogy az adófizetők pénzét pazarolja az albániai migránsközpontok építésére. Giorgia Meloni személyesen válaszolt a posztra, és gúnyt űzött a migránsbarát NGO-ból (nem kormányzati szervezet - a szerk.).

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök reagált a „Sea Watch” német nem kormányzati szervezet nyilatkozatára, amely azzal vádolja kormányát, hogy milliókat pazarolt el az albániai migránsközpontok építésére.

Meloni ironikusan kommentálta a közösségi médiában:

„Micsoda botrány egy olyan kormány, amely - polgárai egyértelmű megbízatásával - elkötelezte magát Olaszország határainak védelme és az emberkereskedelem megállítása mellett konkrét intézkedésekkel és nemzetközi megállapodásokkal!”.

A Sea Watch korábban azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „az adófizetők pénzéből több százmillió eurót költött arra, hogy néhány ezer migránst Albániába toloncoljon és ott fogva tartson”.

A civil szervezet közleményében felszólított arra, hogy az olasz adófizetők pénzét inkább a migránsok befogadására és integrációjára költsék, ne pedig a kitoloncolásukra.

Che scandalo! Un governo che - con un mandato chiaro ricevuto dai cittadini - lavora per difendere i confini italiani e fermare la tratta di esseri umani, attraverso azioni concrete e accordi internazionali.

— Giorgia Meloni (@GiorgiaMeloni) October 13, 2024

Edi Rama albán miniszterelnök is nyilatkozott a két albániai migránsközpontról, amelyek a héten fogadják az első lakókat. „Az olasz kormány soha nem hazudott nekünk, és soha nem feledkezik meg a számos, velünk szemben tett kötelezettségvállalásról. A migránsközpontok építéséhez és irányításához az albán kormánynak semmi köze. Semmi közünk hozzá” - mondta Rama az olasz média szerint. Az albániai migránsközpontok irányítása teljes mértékben Olaszországot terheli.

Olaszország megnyitja az utat az EU-n kívüli befogadóközpontok előtt

Az első befogadóközpontot Shëngjinben hozták létre, ahol a migránsokat a hajóról való leszállás után egészségügyi vizsgálatnak vetik alá, azonosítják őket, és élelemmel látják el. A nap folyamán a migránsokat Shëngjinből a néhány tucat kilométerre lévő gjadëri befogadóközpontba szállítják.

A gjadëri tábor három területre oszlik: A legnagyobb területen a döntésre váró menedékkérők tartózkodnak. A második terület kitoloncolási központként szolgál azok számára, akiknek a menedékkérelmét elutasították. A harmadik terület egy börtönnek ad otthont, ahol azokat az embereket tartják fogva, akik a táborban bűncselekményt követtek el.

Egyre több uniós tagállam szeretné, ha a menedékkérelmeket az EU-n kívül vizsgálnák meg

A két központ eredetileg májusra tervezett megnyitását augusztusban többször elhalasztották a helyszín jellege, az építkezés során felmerült nehézségek és a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Emberi jogi csoportok a központokat a menekültügyi eljárások kiszervezéseként bírálták, és „új Guantanamónak” nevezték őket, utalva a hírhedt kubai amerikai fogolytáborra.

Ezzel szemben több más európai ország is kijelentette, hogy szeretné átvenni a modellt.

Egyelőre nem világos, hogy valójában hány migránst fognak Albániába szállítani. Az olasz belügyminisztérium adatai szerint 2024 eleje óta összesen 52 425 ember érkezett Olaszországba a Földközi-tengeren keresztül, köztük 6123 kiskorú. Ezzel szemben 2023-ban ugyanebben az időszakban 138 947 ember érkezett. Az érkezők száma 2022-hez képest is csökkent, amikor ugyanebben az időszakban 74 316 migránst regisztráltak. A legtöbb menedékkérő, aki 2024-ben érkezett Olaszországba, Bangladesből, Szíriából, Tunéziából és Egyiptomból érkezett.