A „rendszerromboló” Donald Trump választási győzelme egy alapvetően új korszak kezdetét jelenti a nyugati országok számára, és a liberális demokrácia legmélyebb válságát jelzi.Erről ír a Der Spiegel Dirk Kurbeweit vezércikkében „A Nyugat vége” címmel.„...

A „rendszerromboló” Donald Trump választási győzelme egy alapvetően új korszak kezdetét jelenti a nyugati országok számára, és a liberális demokrácia legmélyebb válságát jelzi.

Erről ír a Der Spiegel Dirk Kurbeweit vezércikkében „A Nyugat vége” címmel.

„Egy korszak véget ér, és egy új korszak kezdődik. Semmi sem szimbolizálja ezt jobban, mint Donald Trump újraválasztása az Egyesült Államok elnökévé. A Nyugat elvesztette vezető erejét, a közös értékrend régóta morzsolódó alapja omladozik. A szakadás mindenütt jelen van, nemzetek között, társadalmakban. A jobboldal felemelkedése Olaszországban, Franciaországban és Németországban. A Nyugat többé nem létezik a liberális demokráciák tömbjeként”

- írja a kiadvány.

A cikk szerint a nyugati világ 1945 után két totalitárius rendszerre - a nemzetiszocializmusra és a sztálinizmusra - adott reakcióként virágzott fel.

Ez egy szociális és liberális demokrácia volt. Erőssége az emberekkel, az egyénnel való törődésben rejlett. A társadalmi kiegyenlítésen keresztül mindenki számára biztosított jólét, a kormányok tekintélyelvű kényszermegoldásainak gyakorlatilag teljes hiánya - mindezek tették vonzóvá a Nyugatot a háború utáni első évtizedekben.

A nyugati országok a NATO-ban közelebb kerültek egymáshoz. A nemzeti határok átjárhatóvá váltak, és egyes esetekben teljesen eltűntek. A nemzetköziesedés, az Európai Unió, a kozmopolitizmus.

„De ez a jó idő, néhány hiányosság ellenére - sajnos - véget ért” - írja a kiadvány.

Ami olyan ígéretesen kezdődött, annak Donald Trump, a "rendszer rombolója" lehet a vége.

A liberális demokráciákban a haladás kezdetben társadalmi haladás volt. De ezt a változást nem kísérték megfelelően. A balközép politikusok, nevezetesen a demokraták az Egyesült Államokban, az SPD vagy a Zöldek Németországban nem vették kellőképpen figyelembe, hogy az igazságosság kérdése eltűnik, ha a társadalmi hanyatlásról van szó, még az általános jólét magas szintjén is. Azt a benyomást keltették, hogy a baloldali-liberális pártok nem törődnek a munkavállalókkal. A magas megélhetési költségeket Trump győzelmének egyik fő okának tekintik.

A liberális demokraták azt is alábecsülték, hogy a nemzeti eszme mennyire fontos marad. A Szovjetunió eltűnésével a Nyugat elvesztette az egység legfontosabb okát. Az összefogás kényszere nélkül sok ember gondolkodása fokozatosan visszatért a saját nemzeti csoportjaihoz. Már nem a Nyugat egészét, hanem a saját nemzetüket védték. A bevándorlókat egyre inkább fenyegetésnek tekintették. A liberális demokráciák is túl kevés figyelmet fordítottak ezekre a változásokra. És ez Trumpnak is előnyt jelentett.

A háborútól és a tekintélyelvű uralomtól való félelem kezdetben lehetővé tette a hatalmon lévők számára, hogy összetartsák a nyugati társadalmakat és országokat. Amikor ez a kötelék felbomlott, a liberális demokraták nem tudták ügyesen alakítani a háború utáni időszakot. Elvesztették a társadalom jelentős részeit, akik most még a tekintélyelvű politikusokkal is jobban érzik magukat.