Lövöldözések nyilvános helyeken és egyre fiatalabb elkövetők: a bandabűnözés elszabadulása fenyeget Svédországban. Svédországban kétmillió ember született külföldön, a lakosság mintegy ötöde - írja az Exxpress.at.A Neue Zürcher Zeitungban Aneta Demir s...

Lövöldözések nyilvános helyeken és egyre fiatalabb elkövetők: a bandabűnözés elszabadulása fenyeget Svédországban. Svédországban kétmillió ember született külföldön, a lakosság mintegy ötöde - írja az Exxpress.at.

A Neue Zürcher Zeitungban Aneta Demir svéd újságíró arról számol be, hogy milyen veszélyes a mindennapi élet a svéd külvárosokban.

A bátyját egy tinédzser ölte meg - csak úgy ok nélkül. Ez Stockholm egyik külvárosában, Skärholmenben történt. Ott a külföldiek aránya 84 százalék.

Mikael éppen az uszodába tarottt 12 éves fiával. Este 6 óra körül Skärholmenben egy aluljáróban kerékpároztak. Egy alagútba értek, és beszélni akart az ott összegyűlt tinédzserekkel. Nem sokkal később meghalt, a fia szeme láttára lőtték le.

A férfi nővérét, a rendőrséget és egész Svédországot sokkolta az eset: miért lőne le valaki egy olyan ártalmatlan családapát, mint Mikael - és ki tenne ilyet?

A svédországi bandabűnözés egyre fokozódik.

A bűnözők számos külvárosban átvették az irányítást. Az erőszak egyre inkább a járókelőket is érinti. Olyan embereket, mint Mikael. Ahhoz, hogy megértsük, mi történik most Svédországban, oda kell utaznunk, ahol ez történik -

ahol a lövöldözések, robbantások és gyilkosságok történnek.

Stockholm belvárosából Skärholmenbe és a szomszédos Botkyrkába, ahol Aneta Demir él, jó fél órát kell utazni. A metró ablakán keresztül alacsony panelházak, játszóterek, családi házak és öreg almafák láthatók. Minden metróállomást egy vagy több banda ellenőriz.

Anke és Mikael az 1980-as években lengyel bevándorlók gyermekeként nőttek fel. Demir emlékszik, hogy sok időt töltöttek kint a bátyjukkal és a barátaikkal, fára másztak és uszodába jártak. Ma már nem sok maradt a „szép és csendes lakónegyedből”. Svédország megváltozott. Az 1980-as években az önjelölt „humanitárius nagyhatalom” menekültek tízezreit fogadta be Chiléből, Irakból és Iránból. A svéd külvárosok a különböző kultúrák olvasztótégelyévé váltak.

A 2015-ös menekültválság idején egy év alatt 160 000 menedékkérő érkezett Svédországba.

Ahelyett, hogy integrálta volna az embereket, az ország nagyrészt magára hagyta az érkezőket, és összezsúfolta őket a külvárosokban.

Aneta Demir most állandó félelemben él. Attól fél, hogy a gyerekeivel is történhet valami, mint a bátyjával. És attól fél, hogy a gyermekei is elkövetőkké válhatnak.

Egyre gyakrabban a gyerekek azok, akik dílerkednek, robbantásos merényleteket hajtanak végre és gyilkolnak.

A bűnbandák azért toboroznak kiskorúakat, mert a 15 év alattiakat Svédországban nem büntetik, hanem terápiát kapnak helyette. Egy gyilkosságért három év zárt ifjúsági központban letöltendő büntetés jár. Cserébe a bandák pénzt és elismerést ígérnek a tinédzsereknek. És ez működik is:

A rendőrség szerint Svédországban az összes aktív bandatag 13 százaléka kiskorú. Ez 1700 fiatalt jelent.

Mikael feltételezett gyilkosa a bűncselekmény idején 17 éves volt. A rendőrség már évek óta ismerte: Rablással gyanúsították, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélték és körözték. A rendőrség túl későn kapta el - végzetes következményekkel.

Hogy megvédje a gyerekeit, Aneta világos szabályokat állított fel számukra: Ne menjetek át az aluljárón, ha ott mások is vannak; sétáljatok tovább, ha megszólítanak az utcán, ne bízzatok senkiben.

2020 augusztusában megölték Adrianát, Aneta legjobb barátnőjének lányát. A kutyáját sétáltatta, amikor egy arra járó autóból lelőtték - csak úgy.

Svédországban 2020-ban 47 ember halt meg lövöldözésekben. Idén szeptember végén a lövöldözések száma már elérte a 222-t - 36 ember meghalt, 47 pedig megsérült. A svéd liberális politikusok tehetetlensége a kölcsönös vádaskodásban tükröződik. Aneta és gyermekei most azt fontolgatják, hogy elköltöznek a stockholmi külvárosból. Ez azonban nehéz döntés. Nem olyan könnyű elhagyni az otthonukat...