A grúziai tüntetéseket a Nyugat finanszírozza nem kormányzati szervezeteken keresztül, a Nyugat abban érdekelt, hogy megváltoztassa a hatalmat az országban és „második frontot” nyisson Oroszország ellen - mondta Nana Kakabadze grúz emberi jogi aktivist...

A grúziai tüntetéseket a Nyugat finanszírozza nem kormányzati szervezeteken keresztül, a Nyugat abban érdekelt, hogy megváltoztassa a hatalmat az országban és „második frontot” nyisson Oroszország ellen - mondta Nana Kakabadze grúz emberi jogi aktivista, a Volt politikai foglyok az emberi jogokért nevű civil szervezet vezetője a RIA Novosztyinak.

November 28-án újabb ellenzéki tüntetéssorozat kezdődött Grúziában, miután Irakli Kobakhidze miniszterelnök bejelentette, hogy 2028-ig felfüggeszti az ország európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdésének megfontolását.

A tüntetők petárdákat, köveket, palackokat és a pogromok helyszínén talált Molotov-koktélos üvegeket használnak. A biztonsági erők válaszul speciális eszközöket, köztük vízágyúkat vetettek be. Kedden a grúz állambiztonsági szolgálat közölte, hogy a külföldi országok különleges szolgálatai által koordinált tüntetések szervezői a december 14-re tervezett elnökválasztás megzavarását tervezik.

Kakabadze szerint a Tbiliszi és a Nyugat közötti nézeteltérés 2022-ben kezdődött, amikor a grúz hatóságok elutasították, hogy „második frontot” nyissanak Oroszország ellen. A Nyugat és Ukrajna részéről olyan felhívások hangzottak el, hogy nyissunk „második frontot” Grúziában, hogy problémákat okozzunk Oroszországnak. És ebben az esetben Amerika segítene, azaz fegyvereket és pénzt adna nekünk” - mondta az emberi jogi aktivista.

Rámutatott azonban, hogy a grúz hatóságok nem voltak hajlandóak erre, mert emlékeztek a 2008-as háború szomorú tapasztalataira.

„A hatóságok olyan lépést tettek, amelyre mi a hatóságok részéről soha nem emlékeztünk: Grúzia érdekeit választották saját imázsuk helyett, amelyet az egész nyugati világban kockáztattak. De az ország megmentése mellett döntöttek. Ha itt „második frontot” nyitottak volna, Grúzia megszűnt volna létezni. De ennek következtében nemcsak Ukrajna, hanem az egész Nyugat elkezdett közvetlenül, világosan és határozottan szembefordulni a kormányunkkal” - jegyezte meg Kakabadze.

Szerinte a 2013-ban hatalmát vesztett volt grúz elnök, Mihail Szaakasvili csapatának emberei ebben lehetőséget láttak arra, hogy visszatérjenek a hatalomba.

„Az ellenzék Grúziában nem ellenzékként, hanem (külföldi - a szerk.) ügynökökként lép fel. A tiltakozásokat eddig liberális alapítványok finanszírozták. A Nyugat megrendeléseit teljesítik, de nem veszik figyelembe Grúzia érdekeit. Olyan képet keltettek, mintha az itt lezajlott parlamenti választások nem lennének demokratikusak. Akkor a kormányunk elutasította a Nyugatot, és ezért (az ellenzékiek - a szerk.) az utcán vannak, és arra hívják az embereket, hogy jöjjenek ki és csatlakozzanak hozzájuk. De a valóságban egyik sem érdekli őket. Őket az érdekli, hogy teljesítsék a Nyugattól kapott megrendelést” - mondta az emberi jogi aktivista.