Az EU vizsgálatot indíthat, és akár pénzbírságot is kiszabhat a Meta-ra, ha az megszünteti a tényellenőrzést Európában, és ezzel megsérti az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője egy brüs...

Az EU vizsgálatot indíthat, és akár pénzbírságot is kiszabhat a Meta-ra, ha az megszünteti a tényellenőrzést Európában, és ezzel megsérti az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét - mondta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője egy brüsszeli tájékoztatón.

Korábban Mark Zuckerberg, a Meta amerikai vállalat alapítója közölte, hogy a cég a közösségi hálózatokban tapasztalható túlzott cenzúra miatt felhagy a tényellenőrző szolgáltatások használatával.

„Ha van ilyen információ (a tényellenőrzés leállításáról - a szerk.), akkor szükségünk lesz egy kockázatértékelési elemzésre, amely szerint a vállalat nem tartja be a DSA-t. Ha pedig az intézkedései nem felelnek meg a törvénynek, akkor jogsértési eljárást indítunk, és ennek megfelelően bírságokat szabhatunk ki”

- mondta az EB képviselője.

Arra is rámutatott, hogy az EU attól tart, hogy Zuckerberg döntése miatt megnő a félretájékoztató tartalmak száma.

Zuckerberg elmondta, hogy a vállalat korábban igyekezett reagálni a hatóságok és a hagyományos médiumok azon követeléseire, amelyek „egyre több cenzúrát” követeltek az amerikai közösségi médiában. A közelmúltbeli amerikai választások azonban „kulturális fordulópontot” jelentettek, amely a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának előtérbe helyezéséről szól - tette hozzá. Az Egyesült Államokban „túl sok hiba történik és túl sok a cenzúra ... a tényellenőrzők túlságosan politikailag elfogultak voltak, és több bizalmat romboltak le, mint amennyit teremtettek”. Zuckerberg úgy véli, hogy a közösségi média tényellenőrző eszközeit egyre inkább a vélemények és az eltérő nézeteket valló emberek „elhallgattatására” használják.