Az európai vezetők az eredetileg a védelemre összpontosító informális csúcstalálkozón megvitatták az európai importált árukra kivetett esetleges amerikai vámok kivetését, valamint Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó követelését, egyértelmű...

Az európai vezetők az eredetileg a védelemre összpontosító informális csúcstalálkozón megvitatták az európai importált árukra kivetett esetleges amerikai vámok kivetését, valamint Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó követelését, egyértelművé téve, hogy nem engedik át neki a szigetet - jelentette a Politico.

Az európai vezetők január 3-án António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívására informális csúcstalálkozóra gyűltek össze Brüsszelben, hogy megvitassák, hogyan finanszírozhatók a védelmi képességek növelésére irányuló törekvések az ukrajnai konfliktus miatti aggodalmak és Donald Trump amerikai elnök kormányának nyomása közepette.

„Az európai vezetők hétfői, a védelem megerősítéséről szóló találkozója... végül leginkább Amerikáról szólt...... Az uniós vezetők világossá tették, hogy nem fognak engedni Trump követelésének, Grönland elfoglalásának”

- írta a kiadvány.

A Politico szerint Mark Rutte NATO-főtitkár azt javasolta, hogy a NATO-nak engedélyezzék Grönland biztosítását a szövetség csapatainak esetleges oda telepítésével, megjegyezve, hogy az olyan sarkvidéki államoknak, mint Izland, Norvégia, Finnország, Svédország, Kanada, sőt magának az Egyesült Államoknak is együtt kellene működnie a NATO-val. Mint a kiadvány megjegyzi, ez összefügg Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavaival, aki kijelentette, hogy az államoknak állítólag a terület esetleges kínai elfoglalási kísérletei miatt kell ellenőrizniük Grönlandot.

Az európai vezetők ugyanakkor arról is tárgyaltak, hogyan reagáljanak arra, hogy Trump esetleg importvámokat vetne ki az EU-ból származó árukra.

„Ha tisztességtelen vagy indokolatlan lépések irányulnak ellenünk, az Európai Unió keményen fog reagálni”

- mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Ezzel kapcsolatban Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az EU-nak „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerüljön egy teljesen felesleges és ostoba kereskedelmi háborút”.

A lap szerint eredetileg sem Grönland esetleges amerikai csatlakozásának kérdése, sem Trump fenyegetése, hogy vámokat vet ki az európai árukra, nem szerepelt az uniós vezetők informális találkozójának napirendjén.

Trump korábban azt mondta, hogy importvámokat vetne ki az Európai Unióból származó árukra, mert Brüsszel - mint fogalmazott - borzalmasan bánik Washingtonnal.

Trump január 7-én, még államfői hivatalba lépése előtt azt mondta, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia, és hangsúlyozta stratégiai jelentőségét a nemzetbiztonság és a „szabad világ” védelme szempontjából, többek között Kínával és Oroszországgal szemben. Grönland miniszterelnöke, Muthe Egede azt mondta, hogy a sziget nem eladó és soha nem is lesz az, Trump pedig nem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy nem alkalmaz katonai erőt Grönland feletti ellenőrzés megszerzése érdekében.

2024 végén Trump „feltétlenül szükségesnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok birtokolja Grönlandot, így kommentálta döntését, hogy Ken Howery volt svédországi amerikai nagykövetet és üzletembert nevezte ki az Egyesült Államok új dániai nagykövetévé.

Grönland 1953-ig Dánia gyarmata volt. Továbbra is a királyság része, de 2009-ben autonómiát kapott az önkormányzatiság és a belpolitika önálló megválasztásának lehetőségével. 2019-ben a médiában sorozatosan jelentek meg hírek arról, hogy Trump Grönland megvásárlását fontolgatja.