Az Egyesült Államok Oroszország felé fordulása Moszkva és Peking megosztását célozza - de azzal fenyeget, hogy a Nyugatot is megosztja - írja a The Wall Street Journal. Trump közeledését Putyinhoz „az a stratégiai vágy vezérli, hogy éket verjen Moszkva...

Az Egyesült Államok Oroszország felé fordulása Moszkva és Peking megosztását célozza - de azzal fenyeget, hogy a Nyugatot is megosztja - írja a The Wall Street Journal. 

Trump közeledését Putyinhoz „az a stratégiai vágy vezérli, hogy éket verjen Moszkva és Peking közé”. 

Külpolitikai szakértők ezt a manővert „fordított Nixonnak” nevezték - emlékeztetnek arra, hogy ez az amerikai elnök az 1970-es évek elején azért vette fel a kapcsolatot Kínával, hogy elmélyítse a szakadékot Peking és a Szovjetunió között, ami megváltoztatta a hidegháború menetét, és megalapozta Kína felemelkedését.

A kiadvány szerint Trump ennek az ellenkezőjét akarja elérni. Az Oroszország és Kína közötti kapcsolatok megszakítása azonban „rendkívül nehéz lesz”. Először is, ezek az országok már jelentősen megerősítették a katonai együttműködést, és külpolitikájuk is összehangoltabbá vált. Kína gazdasági támogatást nyújt Oroszországnak, többek között számítógépes chipeket és szerszámgépeket szállít.

Másodszor, Washington Oroszország támogatása Ukrajna rovására megy, ami elidegeníti az Egyesült Államokat európai szövetségeseitől, amelyek együttesen Amerika legnagyobb kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője. Trump intézkedései a gyakorlatban „a Nyugat megosztottságához vezettek, miközben Oroszország egyszerre közeledik mind az Egyesült Államokhoz, mind Kínához”. Ugyanakkor a Kreml valószínűleg hajlandó kompromisszumot kötni.

A kiadvány hivatkozik egy bizonyos „az orosz kormányhoz kötődő orosz agytröszt elemző jegyzetére”, amely a nyugati hírszerző szolgálatok kezébe került, és amely szerint Moszkva felajánlhatja az Egyesült Államoknak, hogy a katonai és fejlett technológiák terén való együttműködés leállítását Kínával az Ukrajnáról szóló békemegállapodásért cserébe Oroszország számára kedvező feltételek mellett. 

Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy amerikai vállalatoknak adják át az elfoglalt ukrajnai területeken található ásványkincsek jogait (a kiadvány nem részletezi a Kreml reakcióját erre a megjegyzésre, és a dokumentum hitelessége ismeretlen). 

A szkeptikusok azonban kételkednek abban, hogy Oroszország valóban képes lenne segíteni az Egyesült Államoknak Kína megfékezésében. Egyrészt Peking már most is rendelkezik mindazzal a haditechnikával, amivel Oroszország. Emellett Putyin tisztában van azzal, hogy Oroszország és Kína kapcsolatai stratégiai és hosszú távúak, és a Washingtonnal való közeledés valószínűleg csak átmeneti tényező. 

„Oroszország megérti, hogy Kína az óriási szomszédja, hogy a Kínai Kommunista Párt belátható ideig hatalmon marad, és hogy a Pekinggel való kapcsolatok megromlása halálos kockázatot jelent” - magyarázta Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ vezetője. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Putyin nem fogja kihasználni a helyzetet. 

„Trump javaslata esélyt ad neki arra, hogy elérje azt, amit hadseregei a három éve tartó háborúban nem tudtak elérni: a hatalomváltást Kijevben és Ukrajna visszatérését Moszkva befolyása alá” - olvasható a cikkben.