Erdogan Koc, a baden-württembergi Remchingenben működő Kebabtermelők Szövetségének szóvivője a Német Sajtóügynökségnek elmondta: „A szakértők azt jósolják, hogy a kebab végső ára a közeljövőben eléri a 10 eurós határt, sőt középtávon meg is haladja azt...

Erdogan Koc, a baden-württembergi Remchingenben működő Kebabtermelők Szövetségének szóvivője a Német Sajtóügynökségnek elmondta: 

„A szakértők azt jósolják, hogy a kebab végső ára a közeljövőben eléri a 10 eurós határt, sőt középtávon meg is haladja azt”. 

De hasonló árugrások vannak más hústermékek esetében is - írja a NIUS.

A McDonald's-ban a standard hamburger ajánlott ára 2022 elején még 1,29 euró volt, egy éve 1,99 euró, ma pedig 2,29 euró (920 forint - Magyarországon 810 forint jelenleg - a szerk.). Ez három év alatt közel 80 százalékos emelkedés.

A nyugati klímapolitika a hús árának emelkedését okozza 

Ha a kebabról van szó, a Kebabtermelők Szövetsége a klímapolitikát okolja - írja a Land & Forst szakportál. 

A CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós politika az elmúlt években mélyreható változásokat eredményezett az állattenyésztésben. Nemcsak Németországban, hanem olyan fontos hústermelő országokban is, mint Hollandia, Belgium, Franciaország és Lengyelország. 

„Az ebből adódó kínálati hiány a folyamatosan magas kereslettel együtt állandó időnyomáshoz vezet a húságazatban” - mondja Koc szóvivő.

Aki manapság kebabot vagy hamburgert rendel, az a pénztárcáján fogja érezni a mezőgazdaság szerkezetváltását. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2014-ben még 12,7 millió szarvasmarha volt Németországban, 2024-ben még 10,5 millió, ami jó 17 százalékos csökkenést jelent. Jelenleg hiány van vágóállatokból.

Túl kevés munkaerő, túl sok bürokrácia De miért adja fel sok szarvasmarhatartó? 

Albert Hortmann-Scholten, az Alsó-Szászországi Agrárkamara piaci szakértője szerint: 

„A gazdák szenvednek a súlyos áringadozásoktól”. 

Az állatjóléti kérdés teszi a többit. A munkaerőhiány is szerepet játszik: „Kelet-Németországban egyes gazdaságok azért zárnak be, mert nem találnak többé munkaerőt. Ilyenkor egész szarvasmarha-állományokat adnak el”. Egy másik probléma, ami közvetve az árakat felfelé hajtja, a bürokrácia (hogyan is lehetne ez másképp Németországban). „Minden tehénnek két egyforma füljelzőre van szüksége” - mondja Hortmann-Scholten. „Ha egy fiatal tehén egyik füle fennakad a kerítésen, és elveszíti a füljelzőt, akkor újra kell rendelni. Ha egy mezőgazdasági hivatal ellenőrzése során felfedezik a hiányzó füljelzőt, az a kölcsönös megfeleltetés megsértésének minősül, és a támogatások csökkentéséhez vezethet.”

Münchenben sok vendéglős levette az étlapról a borjúhúsos kebabot. „Ma körülbelül 10 eurót kellene elkérnem érte, senki nem fizetne ennyit” - mondja egy büfés, aki ma már csak csirkét és pulykát kínál. Következtetés: A gazdák és a hústermelők szeretik az állataikat, és azt akarják, hogy jól járjanak. Az állatjólét és az uniós szabályozás azonban nem vezethet őrült árakhoz, ahogyan azt most a kebab és a hamburger esetében tapasztaljuk. Senkinek sem segít, ha a hús megfizethetetlenné válik - olvasható a cikkben.