A Brüsszelből érkező jelzések elsősorban az Európa militarizálására irányuló tervekre vonatkoznak, nem pedig a békés rendezésre - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa militarizáláshoz való hozzáállása n...

A Brüsszelből érkező jelzések elsősorban az Európa militarizálására irányuló tervekre vonatkoznak, nem pedig a békés rendezésre - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa militarizáláshoz való hozzáállása nem áll összhangban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök azon hozzáállásával, hogy az ukrajnai konfliktus békés rendezésére törekszik.

"A Brüsszelből és az európai fővárosokból érkező jelzések most főként, mondjuk úgy, Európa militarizálásának terveire vonatkoznak, ami egyértelműen disszonáns az orosz és az amerikai elnök azon hangulatával, hogy a békés rendezési folyamatba való belépés módját keressék. Más szóval, Európa eddig, mondjuk úgy, a militarizálásra törekedett, és inkább a háború pártjává vált”

 - mondta Peszkov.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. A Kreml jelentése szerint a beszélgetés során Trump azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek 30 napig kölcsönösen tartózkodjanak az energetikai infrastruktúra létesítményeit ért csapásoktól, Putyin támogatta ezt a kezdeményezést, és azonnal megfelelő parancsot adott az orosz hadseregnek. Később Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna támogatni fogja az energetikai infrastruktúrára mért csapások leállítására vonatkozó javaslatot. Az orosz védelmi minisztérium már másnap arról számolt be, hogy a kijevi rezsim néhány órával Putyin és Trump beszélgetése után drónokkal támadott meg egy kubáni olajraktárt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy Kijev részéről nem érkezett viszonzás a csapások leállítására.