Legalább 42 ember maradványait fedezték fel az egykori Puzsnyiki falu helyén, az ukrajnai Ternopil régióban a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak maradványainak exhumálása során - közölte a lengyel kulturális és nemzeti örökségvédelmi minisztérium...

Legalább 42 ember maradványait fedezték fel az egykori Puzsnyiki falu helyén, az ukrajnai Ternopil régióban a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak maradványainak exhumálása során - közölte a lengyel kulturális és nemzeti örökségvédelmi minisztérium.

 „Az exhumálás során legalább 42 ember - nők, férfiak és gyermekek - csontvázának darabjait találták meg Puzsnyikiben. A laboratóriumi elemzések után állapítják meg az áldozatok végleges számát, nemét és korát”

 - áll a minisztérium közleményében, amelyet a Szabadság és Demokrácia Alapítvány, a Pomerániai Orvosi Egyetem és az exhumálásban részt vevő Nemzeti Emlékezet Intézete közösen adott ki.

A jelentés szerint „a kutatócsoport megtisztítja a megtalált maradványokat, antropológiai és orvosi elemzéseket, illetve 3D-s szkennelést végez”.

„Ezzel párhuzamosan genetikai vizsgálatra anyagmintákat gyűjtenek, amelyekből az áldozatok DNS-ét fogják kinyerni. E tevékenységek célja a személyazonosságuk helyreállítása és a méltó temetésük biztosítása. A családok akaratának megfelelően a kutatást követően az áldozatok maradványait a pužniki temetőben fogják eltemetni”

 - közölte az ügynökség. 

A munkálatok során személyes tárgyakat, köztük gombokat, rózsafüzér- és medáldarabokat is találtak. 

A lengyel szakértők április vége óta exhumálják az ukrajnai volinyi mészárlás áldozatait. Ez az első ilyen munka azóta, hogy az ukrán fél 2024 novemberében feloldotta az Ukrajna területén zajló háborúk és konfliktusok lengyel áldozatai maradványainak felkutatására és exhumálására vonatkozó tilalmat.

A volhíniai mészárlás értelmezésének és az OUN-UPA ukrán nacionalistáinak vezetőihez való viszonyulásnak a kérdése az egyik legbonyolultabb a Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolatokban. 2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el arról, hogy július 11-ét a II. lengyel köztársaság lakosai ellen az ukrán nacionalisták által 1943-1945-ben elkövetett népirtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánítja. A lengyel fél verziója szerint a mészárlásokat 1939-1945-ben az OUN-UPA hívei követték el Volhínia, Kelet-Galícia és a II. lengyel köztársaság délkeleti tartományainak lengyel lakossága ellen.

A pużniki bűntényt 1945. február 12-13-án éjszaka követte el Piotr Chamczuk „Bystry” UPA százada. Az ukrán nacionalisták különböző jelentések szerint 50-120 lengyelt öltek meg. Ukrajna 2017-ben moratóriumot rendelt el a volhíniai mészárlás helyszínén végzett kutató- és exhumálási munkálatokra. Ez volt Kijev reakciója a lengyelországi Gruszowicz városában lévő UPA emlékmű lebontására. 2023 júniusában az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője, Anton Drobovics kijelentette, hogy Kijev nem engedélyezi a volhíniai mészárlás áldozatai maradványainak exhumálását, amíg az emlékművet nem állítják helyre. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy kész feloldani a kutatómunkák elvégzéséhez szükséges engedélyek megszerzését Ukrajnában.