Az a megtiszteltetés ért, hogy egy Fidelitas bulira volt szerencsém bejutni és megkóstolni Németh Szilárd mennyei babgulyását… 

Na, de mindegy is, nem az élményeimről akartam írni. 

Jöttem haza Csepelről. Ettünk egy fagyit a McDonald's-ban... full tele. 

Esznek-isznak az emberek.

 Elérek a Budapest Parkhoz. Dübörög a Belga... Magyar nemzeti hip-hop című számmal. Szinte tapossák az emberek egymást, buliznak. Jól érzik magukat. 

Gurulok tovább a Könyves Kálmán körúton. Elérek az MVM Dome-hoz. Megint tömegek. Hungária koncert. 

Minden stabil... látszik, hogy rend van, nincs gond, az emberek elmennek dolgozni, van munka. 

Az ember lányát nem erőszakolják meg, nem mártják meg fiaikban a kést a migránsok. Nyugodtan haza sétálhat bárki. Nem esik bántódása. Eközben... 

300 km-re keletre tőlünk a pokol van. Vérfürdő, hullahegyek, szétrakétázott házak, városok. Pusztulat, kín, káosz... itt a szomszédban.

Mégis mi a fasz bajuk van ezeknek? 

Miért nem értik meg, hogy ez a béke szigete? 

Mit akarnak ezek? 

Én biztos nem cserélném el semelyik országgal sem ezt a mai állapotot.

Lárifári…

Kifelejtettem:

A Puskás Arénában 60 ezer ember tombolt a válogatott meccsen. A svéd drukkereket nem lőtték le, mint Brüsszelben…