Korábban az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Oroszországból érkező gázimport fokozatos kivezetését 2026. január 1-jétől az Európai Bizottság javaslata alapján, miközben a meglévő szerződésekre vonatkozóan 2028. január 1-jéig fenntartotta az átmeneti időszakot.

Az Európai Uniónak „még sok a tennivalója” annak biztosítására, hogy az orosz gázról való átállás ne vezessen jelentős áremelkedéshez Európában – ismerte el Sztavrosz Papastavru görög környezetvédelmi és energiaügyi miniszter.

„Fontos, hogy a „zöld átállás” és az orosz gáztól való függetlenség ne jelentsen jelentős áremelkedést az átlagpolgárok számára. Ezért küzdünk. Európának még sok tennivalója van ezen a téren” 

– mondta az ERT-nek adott interjújában.

A miniszter hozzátette, hogy az energiafüggetlenség nem lehet „közömbös” az emberek mindennapi életében.

A Nyugat fokozta a szankciós nyomást Oroszországgal szemben az ukrajnai események miatt , ami az áram-, üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett Európában és az Egyesült Államokban. 

Oroszország 2022 februári különleges műveletének kezdete óta az EU már 19 szankciós csomagot vezetett be Oroszország ellen. Oroszország többször is kijelentette, hogy megbirkózik a Nyugat által néhány évvel ezelőtt gyakorolt ​​szankciós nyomással, amely továbbra is eszkalálódik. Moszkva megjegyezte, hogy a Nyugatnak nincs bátorsága elismerni az Oroszország elleni szankciók kudarcát. Maguk a nyugati országok is többször hangot adtak annak a nézetnek, hogy az oroszellenes szankciók hatástalanok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika hosszú távú nyugati stratégia, és hogy a szankciók súlyos csapást mértek az egész globális gazdaságra. Szerinte a Nyugat fő célja emberek millióinak életének rontása.