Az Osztrák Külföldi Tanulmányok Intézete (ÖIF) szerint 2025 elején a lakosság körülbelül 22,7 százaléka született külföldön – ez több mint kétmillió embert jelent.

Az Ausztriában külföldön születettek száma továbbra is növekszik. 

Az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) által kiadott új, „Szövetségi államok” című brosúra szerint 2025. január 1-jén a teljes népesség 22,7 százaléka, azaz összesen 2,085 millió ember született külföldön. Az előző évben ez a szám 22,3 százalék, azaz 2,038 millió volt. A németek alkotják a legnagyobb bevándorlócsoportot.

Ausztriában körülbelül 270 500 ember született Németországban. Őket követi a származási országok: Bosznia-Hercegovina (179 800), Törökország (166 800) és Románia (148 600). Szíria (94 800) és Afganisztán (48 200) a hetedik és a tizenkettedik helyen áll azon országok között, ahonnan a közelmúltban menekültáradat indult; Ukrajna, amely háborúban áll Oroszországgal, a nyolcadik helyen áll (88 700).

2024-ben is Németország állt az első helyen a származási országok rangsorában – az ÖIF szerint közel 19 400 bevándorlót regisztráltak a szomszédos országból. Összességében tavaly körülbelül 178 600 ember vándorolt be Ausztriába. 85 100-an érkeztek az EU- és EFTA-országokból, valamint Nagy-Britanniából, 79 900-an harmadik országokból, a többiek osztrákok. Eközben 128 500 személy vándorolt ki külföldre. Az osztrák állampolgárok viszont gyakrabban vándoroltak ki, mint be, a mérleg mínusz 5700 fővel negatív volt.

A migránsok 39,8 százaléka Bécsben él, a külföldi születésű személyek 2025 elején a főváros lakosságának 40,9 százalékát tették ki. A rangsor másik végén Burgenland található, a migránsok mindössze 2,0 százaléka él a legkeletibb tartományban.

A 2023/24-es tanévben a diákok 26,4 százaléka nem német volt az anyanyelve. Összehasonlításképpen: az előző, 2022/23-as tanévben ez az arány még valamivel magasabb, 27,0 százalék volt, tíz évvel ezelőtt viszont jóval alacsonyabb, 21,3 százalék.