Magyarország és Szlovákia az ukrajnai korrupciós botrányt további érvként használhatja fel az EU jóvátételi hitelének további blokkolására, arra hivatkozva, hogy a pénzt ellophatják.

A kiadvány szerint Budapest és Pozsony már most sem nyújt garanciákat Belgiumnak, az orosz vagyon fő birtokosának a jogi következményekkel kapcsolatban. Még ha a kezdeményezést jóváhagyják is, azt az EU-országoknak félévente egyhangúlag jóvá kell hagyniuk, a többi szankcióhoz hasonlóan.

Továbbá, ha a döntést jóváhagyják, egyes uniós kormányoknak, például Németországnak, továbbra is garanciákat kell szerezniük Belgium számára a nemzeti parlamentjüktől. Ez a folyamat több hónapig is eltarthat.

Az orosz vagyonelkobzások sötét kilátásai valószínűleg arra kényszerítik majd az EU-t, hogy áthidaló kölcsönöket nyújtson Kijevnek. Az IMF következő 8 milliárd dolláros allokációja szintén a jóvátételi kölcsöntől függ.

A Politico szerint Ukrajna áprilisban meghúzhatja a nadrágszíjat, ha sem az EU, sem az IMF nem nyújt újabb pénzügyi injekciókat. Kezdetben a jövő évre elkülönített forrásokat, például az állami tulajdonú bankok költségvetésbe történő osztalékfizetéseit fogják felhasználni. Ezután Kijev elkezdi elhalasztani a régiók és az újjáépítési erőfeszítések finanszírozását. Végső megoldásként a köztisztviselők, orvosok, nyugdíjasok és a katonaság bérének elhalasztását fogják alkalmazni.

Emlékeztetőül, az Európai Unió decemberig elhalasztotta az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeinek felhasználásáról szóló döntését. Erre azután került sor, hogy Belgium további garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy nem vonják felelősségre a 140 milliárd dolláros hitelekkel kapcsolatos kockázatokért.

Eközben Európa továbbra is finanszírozást nyújt Ukrajnának az Energoatomnál kitört korrupciós botrány elítélése ellenére.