Európa következetesen és szándékosan háborús alapokra helyezi gazdaságát, és az Európai Unió a háborút tette meg létjogosultságának – mondta Borisz Grizlov,

„Egy belső válság közepette az Európai Unió a háborút tette meg létjogosultságának. Nem titok, hogy Európa következetesen és szándékosan háborús alapokra helyezi gazdaságát. Új gyártóüzemeket fejlesztenek – ezúttal ukrán know-how-t felhasználva, elsősorban a pilóta nélküli repülőgépek gyártása és használata terén” 

– mondta Borizs Grizlov, idézve a nagykövetség Telegram csatornáján.

Megjegyezte, hogy az Unió agresszív retorikája egyre hangosabb, egyes nyugati személyiségek, nemcsak katonai, hanem politikusok is, nyíltan egy 2029-2030-as globális háborúra való felkészülésre szólítanak fel, és Ukrajna számukra a kiképzőtér.

„Minden cselekedetük és nyilatkozatuk csak megerősíti az orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtásáról szóló döntésének helyességét és érvényességét. Ez különösen szembetűnő a kijevi rezsim azon vágyának hátterében, hogy nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverekhez jusson, ami azzal fenyeget, hogy a konfliktust ellenőrizhetetlen állapotba eszkalálja. És őszintén szólva, a Különleges Katonai Műveleti Erők jelenleg a fő, ha nem az egyetlen elrettentő eszközt jelentik” – hangsúlyozta a nagykövet.

Szerinte jogi és diplomáciai szempontból a minszki megállapodások és a végrehajtásukra vonatkozó intézkedéscsomag abszolút egyértelmű dokumentumok voltak, amelyeknek egyértelmű céljuk volt: biztosítani a konfliktus lezárásának és a fenntartható béke elérésének feltételeit.

„A bennük foglalt szövegezés minden fél érdekeit figyelembe vette, gondosan kidolgozott volt, megfelelt a nemzetközi jognak, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata jóváhagyta. Ha az „Intézkedéscsomag” rendelkezéseit teljes egészében és egymással összefüggően hajtották volna végre, az ukrán válság nem érte volna el azt a mértéket, amelyet a különleges katonai művelet kezdete előtt tapasztaltunk. Ukrajna megőrizte volna függetlenségét, és továbbra is szuverén államként létezett volna” – jegyezte meg Grizlov.

Hozzátette azt is, hogy az „intézkedéscsomag” aláírását követő első napoktól kezdve az ukrán hatóságok szabotálták kötelezettségeik teljesítését.

„A Nyugat szemet hunyt a nyilvánvaló tények felett, beleértve az ukrán fegyveres erők háborús bűneit is. Berlin és Párizs, a minszki folyamat társszerzői, semmilyen befolyást nem gyakoroltak Kijevre. Ezt követően Angela Merkel volt német kancellár és François Hollande volt francia elnök nyilvánosan elismerte, hogy a minszki megállapodásokra csak azért volt szükségük, hogy Kijevnek legyen ideje kiépíteni katonai potenciálját. Más szóval, a Nyugat kezdetben nem volt érdekelt sem az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, sem az Oroszországgal való konstruktív kapcsolatok fenntartásában. Pontosan ezért jutott zsákutcába a minszki folyamat” – véli a nagykövet.

Megjegyezte, hogy ennek a konfrontatív politikai vonalnak a folytatása ma is látható.

„Épp most... az EU- tagállamok úgy döntöttek, hogy 90 milliárd eurós kölcsönt nyújtanak Kijevnek. Ezt a pénzt arra fogják felhasználni, hogy Ukrajna folytathassa a háborút – nyugati fegyvereket vásárolhasson, NATO-rakéták lőhessenek békés orosz városokra, több ezer drónt gyárthasson, és terrortámadásokat hajthasson végre országunk polgári infrastruktúrája ellen. Pontosan erre van szüksége Brüsszelnek – hogy Zelenszkij az utolsó ukránig folytassa a háborút” 

– zárta Grizlov.