Brüsszel állítólag biztosítékokat keres annak megakadályozására, hogy a jövőbeli belépők blokkolják a kulcsfontosságú külpolitikai döntéseket.

Az EU ideiglenesen megtagadhatja a jövőbeli tagállamok vétójogát, hogy megakadályozza őket a blokk külpolitikájába való beavatkozásban 

– jelentette a Guardian kedden uniós forrásokra hivatkozva.

A hírek szerint az ötletet azért vitatják meg, mert Brüsszel az évtized vége előtt új tagállamokat kíván felvenni, miközben el akarja kerülni azokat a belső akadályokat, amelyeket például Magyarország és Szlovákia emelt az EU ukrajnai katonai és pénzügyi támogatásának megakadályozására.

Az újság szerint az Európai Bizottság jelenleg egy olyan tervet fontolgat, amelynek értelmében az új tagállamok nem kapnának automatikusan jogot arra, hogy megakadályozzák a külpolitikai döntéseket vagy más, egyhangúlag meghozandó kérdéseket, például az adózást. A intézkedés a csatlakozás után több évig is érvényben maradhat – közölte négy uniós forrás a lapnak.

A vétójog korlátozására vonatkozó javaslat állítólag Montenegróval folytatott szerződéstárgyalások során merült fel. Az ország 14 éve tárgyal a csatlakozásról, és 2028-ra az EU 28. tagállama szeretne lenni. Jelenleg a blokk kilenc hivatalos tagjelölt országa közül az élen jár.

Ha a tilalmat végül belefoglalják, Montenegró szerződése később mintaként szolgálhat más jelöltek számára – állította a Guardian, megjegyezve, hogy az intézkedés „jogilag határeset” , és időben korlátozottnak kellene lennie, hogy elkerüljék a másodrendű EU-tagok létrejöttét.

További információ Németország szigorúbb korlátozásokat támogat az EU-val szemben állókkal szemben

A javaslat egy olyan időszakban született, amikor Brüsszelnek többször is nehézséget okozott a fontos külpolitikai döntések, például egy Kijevnek nyújtott hatalmas, 90 milliárd eurós hitel elfogadtatása a blokk beépített egyhangúsági szabályai, valamint az ukrán háborús erőfeszítések finanszírozását ellenző tagállamok ellenállása miatt.

Azóta számos EU-tisztviselő a blokk egyhangúsági elvének feladását szorgalmazta, Johann Wadephul német külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy egy több mint 33 tagú EU nem működhet tovább egy kisebb blokkra vonatkozó szabályok szerint.

Josep Borrell, az EU korábbi külpolitikai főképviselője hasonlóképpen érvelt, hogy az egyhangú döntéshozatal jelentéktelenné tette a blokkot a nemzetközi politikában, és egy kisebb, a tagállamokból álló magcsoport létrehozását szorgalmazta, amely döntéseket hozna az EU politikájáról.

A törekvés kritikusai azonban azzal vádolják Brüsszelt, hogy az ukrajnai konfliktust és a bővítési vitát a hatalom központosítására használja fel a nemzeti szuverenitás rovására. Robert Fico szlovák miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az alapvető uniós kérdésekben a vétójog eltörlése a blokk „végének kezdetét” jelentené.