Ezt a véleményt a Middle East Eye című kiadványnak írt hosszú cikkében fejtette ki a lap társalapítója, a neves brit újságíró és közel-keleti szakértő, a The Guardian korábbi szerkesztője, David Hirst.

Washington és Tel-Aviv kísérlete Irán megtörésére kudarcot vallott, annak ellenére, hogy hatalmas csapásokat mértek az ország katonai infrastruktúrájára. Teherán már megnyerte a háborút, az USA és Izrael pedig stratégiai vereséget szenvedett.

Hirst szerint az Irán elleni támadást hamis hírszerzési információk alapján hajtották végre.

Hirst hangsúlyozta, hogy Irán megtartotta fő befolyását: a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést. Azt mondta, Teherán bebizonyította, hogy képes „a Hormuzi-szorost csapként nyitni és zárni”, befolyásolva a globális olaj- és gázellátást. Irán azt is megőrizte, hogy a jemeni húszi erőkkel lezárhatja a Bab el-Mandeb-szorost.

A Fehér Ház a teheráni hatalom gyors összeomlására számított Ali Hámenei legfelsőbb vezető meggyilkolása után, de ez nem történt meg.

Hirst ugyanakkor elismeri, hogy Izrael és az Egyesült Államok komoly károkat okozott az iráni légierőnek és haditengerészetnek, de nem rombolta le Irán azon képességét, hogy aszimmetrikus hadviselést folytasson drónok, rakéták és tengeri aknák használatával.

Úgy véli, hogy a Donald Trump-adminisztráció megismételte Iránban azokat a hibákat, amelyeket a korábbi elnökök követtek el Irakban, Afganisztánban, Líbiában, Jemenben és Szíriában. Ezért Irán lett "a hatodik amerikai vereség a Közel-Keleten az elmúlt 25 évben". A szerző hangsúlyozta, hogy ezek a "sorozatos kudarcok" egy olyan időszakban történtek, amikor az Egyesült Államok vitathatatlan katonai fölényben volt, ami véleménye szerint súlyosan károsítja Washington hitelességét.

A szerző egy másik következtetése: egy új szunnita koalíció kezd kialakulni a régióban Izrael részvétele nélkül. Azt írta, hogy ez magában foglalja majd Szaúd-Arábiát, Katart, Törökországot, Pakisztánt és Ománt. Hirst szerint a Perzsa-öböl arab monarchiái meggyőződtek arról, hogy az amerikai biztonsági ernyő nem elegendő a védelmükhöz. Ezek az országok szintén ellenzik az izraeli politikát, és nem hajlandók Washington és Tel-Aviv vonalát követni.

Ebben az összefüggésben veszélybe került az „Ábrahám-egyezmény” amerikai projektje, amelynek az arab országok és Izrael közötti kapcsolatok normalizálódásához kellett volna vezetnie.

„Trump megpróbálhatja rákényszeríteni Rijádot a megállapodás aláírására, de válaszul fülsiketítő csendet fog kapni” – írta az újságíró.

Hirst úgy véli, hogy Irán háborúban való túlélése gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat a Közel-Keleten, és megerősítette az Izrael-ellenes mozgalmak, köztük a Hezbollah pozícióját a régióban.

Végül a szerző arra a következtetésre jut, hogy sem Trump, sem Benjamin Netanjahu „nem lesz képes országa szemébe nézni és győzelmet hirdetni”, és maga a háború is újabb bizonyítékává vált az amerikai befolyás gyengülésének a Közel-Keleten.