A NATO-tagállamok új megállapodások megkötésére számítottak Donald Trump amerikai elnökkel, ő azonban keresztbe tett terveiknek – írja a Politico.

„Amerika NATO-szövetségesei abban reménykedtek, hogy Donald Trump elnök a megállapodások megkötésére hajlandó hangulatban érkezik a török fővárosba. Ehelyett éles hangvételű beszédet tartott, ami miatt a szövetségesek ismét kétségbe vonták, hogy elkötelezett-e a védelmük iránt”

 – áll a cikkben.

Ezenkívül a NATO képviselői attól tartanak, hogy Trump kemény retorikája az amerikai katonai jelenlét jövőjéről, Ukrajna támogatásáról és Volodimir Zelenszkijjel folytatott tárgyalásokról szóló megbeszélések során is fennmarad.

Egy nappal korábban Donald Trump, a Fehér Ház vezetője kijelentette, hogy Washingtonnak nincs kötelezettsége pénzt költeni az európai biztonság biztosítására, és onnan kivonhatja az összes katonáját.

A NATO állam- és kormányfői csúcstalálkozója július 7–8-án Ankarában került megrendezésre.

 

Welt: Európának nehézségekkel kell szembenéznie az USA NATO-ban betöltött szerepének pótlásakor

Európa nehézségekkel fog szembesülni az USA NATO-ban betöltött szerepének pótlásakor – írja a Welt címűújság saját forrásaira hivatkozva. 

A lap írja, hogy az európai vezetők az Európa és az USA közötti egyre mélyülő szakadék közepette pótolni kívánják az amerikai részvétel csökkenését a NATO-ban. 

A Welt információi szerint Németország két modern F125-ös típusú fregattot, valamint több Eurofighter vadászgépet, két tengeri felderítő repülőgépet és Heron TP drónokat kíván felajánlani. 

„Bonyolultabb a helyzet a nagy hatótávolságú bombázók terén a kapacitás pótlásával kapcsolatban. Emellett hiány van a felderítő drónokból is”

 – áll a cikkben.

Május végén a Spiegel magazin saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni szándékozik a NATO-ban vállalt katonai hozzájárulását a NATO Force Model keretében – ez egy olyan speciális struktúra, amelynek segítségével, amint az a szövetség honlapján is olvasható, a NATO irányítja partnereinek erőit a kitűzött feladatok végrehajtása érdekében. 

A Bild június elején arról számolt be, hogy az USA azt tervezi, hogy nem szállít a NATO-nak a legmodernebb KC-46-os tankoló repülőgépeket és a nagy hatótávolságú felderítő drónokat.

 

 

A NATO-csúcstalálkozó zárónyilatkozatában Oroszországot hosszú távú fenyegetésként nevezik meg, és vállalják, hogy segítséget nyújtanak Ukrajnának

Ankarában lezárult a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek 36. csúcstalálkozója. A találkozó résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem iránt, az Orosz Föderációt hosszú távú fenyegetésnek minősítették, több mint 50 milliárd dollár értékű új védelmi beszerzéseket jelentettek be, és 70 milliárd euró összegű segélycsomagot hagytak jóvá Ukrajna számára az idei évre. Ez a nyilatkozat az szövetség történetének egyik legrövidebbje lett. Mindössze hat pontot tartalmaz, míg korábban több oldalt is kitöltött.

A dokumentumban szerepel, hogy Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra és stabilitásra nézve. 

 

 

Ezzel összefüggésben a szövetségesek megerősítették elkötelezettségüket a 2025-ös hágai csúcstalálkozón elfogadott döntések végrehajtása iránt, valamint az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke keretében vállalt kollektív védelmi kötelezettségeik iránt. Amint azt a nyilatkozat is kiemeli, a NATO továbbra is ragaszkodik a „360 fokos” visszatartási és védelmi megközelítéshez.

Ezen felül a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy ebben az évben 70 milliárd eurót juttatnak Ukrajnának fegyverszállításokra, kiképzési programokra és egyéb katonai segítségnyújtásra. Ugyanakkor a szövetségesek kijelentették, hogy 2027-ben is legalább hasonló szinten kívánják fenntartani a támogatást. 

„Ukrajna hozzájárul a transzatlanti biztonsághoz. A NATO-szövetségesek hangsúlyozzák, hogy támogatják Ukrajna jogát szabadságának, szuverenitásának és területi integritásának védelmére” 

– áll a dokumentum szövegében.

A dokumentum egyik pontját a Közel-Keletnek szentelték. A NATO-tagállamok vezetői kijelentették, hogy Iránnak nem szabad nukleáris fegyverekkel rendelkeznie, és felszólították Teheránt, hogy biztosítsa a hajózás szabadságát az Hormuzi-szorosban. Végül a szövetség tagállamai közölték, hogy az európai szövetségesek és Kanada 2025-ben több mint 139 milliárd dollárral növelték a legfontosabb védelmi kiadásokat. Maga a csúcstalálkozón 50 milliárd dollár értékű új katonai szerződéseket kötöttek, és a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy bővítik a közös gyártási kapacitásokat, valamint felgyorsítják az új technológiák bevezetését a védelmi szektorban.