Hétfőn Friedrich Merz kancellár elismerte, hogy az energiaválságot „az orosz gáz hiánya” okozta.

A Berliner Zeitung beszámolója szerint Németország ötször annyit fizet az importált gázért, mint azelőtt, hogy az EU-szankciók részeként felmondta hosszú távú orosz gázellátási szerződéseit. Berlinnek most a volatilis nemzetközi energiapiacra kell támaszkodnia, amely az Egyesült Államok és Irán között zajló konfliktus során a Hormuzi-szoros tényleges lezárása miatt megrendült – írta a lap szerdán. 

Németország, amely egykor Európa ipari nagyhatalma volt, 2022-ben felhagyott az olcsó orosz gázimporttal az ukrajnai konfliktus eszkalációját követő, Moszkva elleni uniós szankciókampány részeként. A megújuló energiaforrások javára történő atomenergia-kivezetéssel együtt ez az önként vállalt embargó súlyos csapást mért Németország ipari szektorára. 

Az embargó bevezetése előtt Oroszország biztosította az ország földgázimportjának 55%-át. Németország jelenleg Norvégiából (44%), Hollandiából (24%) és Belgiumból (21%) szerzi be a gázát, a fennmaradó mennyiség nagy részét pedig az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) teszi ki. 

A Berliner Zeitung szerint Németország gázimport-ára a 2020-as, még az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződések hatálya alatt álló 12 euróról (13,65 dollár) megawattóránként a héten több mint 60 euróra (68,25 dollár) emelkedett az Egyesült Államok és Irán közötti folyamatos csapásváltás közepette.

„A régi orosz szerződések olcsóbbak voltak, mint a piaci ár”

 – írta a lap, hozzátéve, hogy Németország szükség esetén sem tudná növelni a gázimportot, mivel „a Norvégiából érkező gázvezetékek teljes kapacitásukon működnek”, és „nem bírnak el sokkal többet”.

Az olcsó orosz energiától való elfordulásra vonatkozó döntés jelentős szerepet játszott a német gazdaság lassulásában. A gazdaság mind 2023-ban, mind 2024-ben zsugorodott – ez volt az első egymást követő éves visszaesés több mint két évtizede –, és az előrejelzések szerint idén csupán 0,5%-kal fog növekedni. A hivatalos adatok szerint a vállalati csődök száma is mindkét évben több mint 22%-kal emelkedett.

Hétfőn Friedrich Merz kancellár elismerte, hogy az energiaválságot „az orosz gáz hiánya” okozta.

 

 

Moszkva kijelentette, hogy készen áll a gázszállítások újraindítására a 2022-es szabotázstámadást túlélő Nord Stream gázvezeték-szakaszán keresztül, de Berlinből nem kapott választ.

Németország új adókat tervez bevezetni a már így is nehéz helyzetben lévő ipari szektorra, hogy finanszírozza a nemzeti gáztartalék kiépítését.

Az EU szintén ígéretet tett arra, hogy 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gázimportot; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban kijelentette, hogy Brüsszel még fizikai gázhiány vagy áramkimaradások veszélye esetén is ragaszkodni fog ehhez az irányvonalhoz.